Fogorvos Gyöngyös

Mikor kell gyökérkezelni egy fogat?

Mikor kell egy fogat gyökérkezelni?  A gyökérkezelésnek több indikációja is lehet, kezdve az elhalt fogaktól egészen az ún. accidentális idegkamra sérülésekig. Először is a fog anatómiájának ismertetése közelebb visz bennünket az előbb feltett kérdés megválaszolásához. A fog koronai részét kívülről zománcréteg borítja, befelé haladva a dentinréteget, még beljebb pedig a fog idegkamráját találjuk, idegekkel, erekkel. Fogszuvasodás miatti gyökérkezelés akkor válik esedékessé, ha a baktériumok a szuvasodást „sikeresen” eljutatták egészen a fog idegkamrájáig. Míg a zománcban lévő szuvasodás, vagy a dentin rétegre korlátozódó szuvasodás az esetek többségében a baktériumoknak áldozatul esett rétegek eltávolításával, majd az így keletkezett üreg töméssel történő ellátásával gyógyítható, addig az idegkamrát involváló szuvasodás, az itt keletkező gyulladásos folyamat miatt már gyökérkezeléssel, gyökértöméssel gyógyítható csak! Ez a gyulladás általában már a beteg számára elviselhetetlen fájdalommal jár, míg a kisebb szuvasodások (a zománcban vagy a dentin rétegre korlátozódók) csak érzékenységgel (hidegre, melegre, csokoládéra) vagy néhány másodpercig tartó, múló fájdalommal járnak.

A fogszuvasodás előrehaladta:

A fogszuvasodás előrehaladta

Lehet indikációja a gyökérkezelésnek egy elhalt fog is. Fogaink több okból is nekrotizálhatnak. Lehetséges például egy nagyon mély tömés, mely készítésénél sérült az idegkamra, és a benne futó erek és idegek elhalnak. Valamilyen trauma hatására is történhet hasonló folyamat, például baleset következtében. Egy erős ütés esetén minimálisan ugyan, de megmozdul a fog, és ekkor a gyökércsúcsnál elszakadhatnak a fogba belépő idegek és erek, és a fog belsejében futók gyakorlatilag nem kapnak vérellátást. Joggal merül fel a kérdés, hogy ilyenkor miért van szükség gyökérkezelésre, hiszen nincsenek, vagy legalábbis kevesebb mennyiségben vannak jelen baktériumok, mint a szuvasodás okozta gyulladás esetében. Valóban így van, viszont a fog idegkamrája gyakorlatilag egy majdnem zárt tér, amiben az az elhalt ideg és érrendszer szépen lassan elkezd lebomlani. Minden szöveti bomlás gázképződéssel, exsudatum (folyadék) termelődéssel jár, ami csak a gyökércsúcs irányában tud távozni, belépve a gyökeret körülvevő gyökérhártyarésbe. Az itt létrejövő nyomásemelkedés pedig fájdalmat vált ki, főképpen ráharapásra. Gyökérkezeléssel megszüntetjük a folyamatot, kitisztítjuk az elhalt szövetet az idegkamrából.

Szintén elhalhat a fogunk szuvasodás következtében is. Ilyenkor egyfajta krónikus gyulladás alakul ki az idegkamrában, ami ugyan okoz fájdalmat a beteg számára, de mégsem olyan mértékűt, ami elhajtaná a fogorvoshoz. A baktériumok ellen próbál küzdeni az idegkamra és a benne futó idegek, de szépen lassan feladják ezt a harcot, és elhalnak. Ebben az esetben is a gyökérkezelés jelenti az adekvát orvosi terápiát!

Mély szuvasodás miatt elhalt fog, gyökércsúcsi gyulladással:

Gyökérkezelés

A szöveg elején említett accidentális idegkamra megnyílásról kell még szót ejtetnünk. Accidentalis annyit tesz, véletlenszerű, baleseti. Ez akkor fordul elő, ha a gondos, óvatos szuvas szövet eltávolítás közben azt tapasztalja a fogorvos, hogy egy pici ponton véletlenül, nem szándékosan, de sajnos megnyílt a pulpakamra. Ezeket az eseteket nem feltétlenül kell rögtön gyökérkezelni. Létezik egy speciális eljárás is, az úgynevezett pulpa sapkázás. Ekkor a megnyílt ponton speciális pasztával zárjuk a kamrát, majd egy időre ideiglenes töméssel látjuk el a fogat. Folyamatosan figyelemmel követjük az említett fogat, s ha ezek után is panaszos marad, akkor nyúlunk a gyökérkezeléshez. Az utóbb említett pulpasapkázás egyébként gyerekkorban még sikeresebb, mint felnőttek esetében. Felnőttkorban a már szűkebb idegkamra korlátozza a gyógyulási folyamatokat.